Ez az írás azokhoz szól, akik évek óta tervezgetik, és beszélik le magukat a cseregyakorlatról, hisz az túl drága, úgysem elég jó hozzá az átlaguk, megkopott már az a gimnáziumi nyelvtudás és egyszerűen csak nem futnak neki. Próbáljátok meg, hisz nincs vesztenivalótok!
Szól azokhoz is, akik szeretnének némi benyomást szerezni a Karon belüli lehetőségekről (hisz akad bőven), és a jövőben tervezik, hogy gazdagítanák önéletrajzukat némi külföldi tapasztalat elegáns említésével is.

Sokak fejében a külföldi nyári gyakorlat és a HuMSIRC közé egyenlőségjelet is lehet tenni, így első interjúalanyom az újrakeresztelés óta POE (Pécsi Orvostanhallgatók Egyesülete) néven futó szervezet jelenlegi elnöke: Rozanovics Martin volt.

- Hogy kerültél az Egyesület élére?
- Én 2013 februárja óta Teddy Maci Kórházzal foglalkoztam, majd fél év után megkértek, hogy legyek elnök. Akkor gondoltam, hogy harmadéven kicsit erős lenne bevállalnom ezt a pozíciót az időbeli vonzataival, így „csak” ezután egy évvel adtam be a derekam.

- Ki lehet tagja a Pécsi Orvostanhallgatók Egyesületének?
- Gyakorlatilag bárki, aki az egyetemre jár és befizeti a 2000 forintos tagdíjat: a fogorvostan-hallgatóktól kezdve az általános orvosisokig, ráadásul a passzív félév sem kizáró tényező.

- Mivel foglalkozik a POE?
- Az egyesület gyakorlatilag két részből áll: az egyik a cserediák program, amelynek keretében a mi diákjaink elutazhatnak külföldre, illetve nyáron külföldi diákokat fogadunk és szervezünk nekik programokat megannyi helyi CP (Contact Person) közreműködésével.
A másik oldal pedig a prevenciós tevékenység, ahol óvodától gimnázium végéig oktatjuk a diákokat az egészségneveléssel kapcsolatban drog-, dohányzás-, alkohol-, tumor- és obezitás prevencióról, valamint szoktatjuk a kisebbeket az orvosi jelenléthez és eszközökhöz a Teddy Maci Kórház keretein belül. Az egyesület profiljába tartozik még az AIDS és szexuális úton terjedő betegségek megelőzéséve foglakozó csoport (SCORA) is.

- Mik ezek a POE pontok, és miért jó nekem, ha elkezdem gyűjteni őket?
- Minél több programunkon (Bor- és teaház, szakmai egészségnapok, kurzusok) és prevenciós óratartáson vesz részt valaki, annál több pontja lesz. Ezeknek a pontoknak a száma beleszámít a cseregyakorlatos pályázatok elbírálásába, így a több pontot elérők választhatnak elsőként úti célt a felkínált külföldi helyek közül.

- Hányadévtől lehet pályázni?
- Cseregyakorlatra az általános orvos szakosok közül harmadévtől hatodévig bárki pályázhat, de akár már másodévesek is jelentkezhetnek csere TDK programra, amely résztvevőjeként bekapcsolódhatnak egy külföldi egyetemen folyó kutatásba. Fontos megjegyezni, hogy utóbbinak nem feltétele, hogy itthon az illető Tudományos Diákköri tag legyen.
A pályázatot úgy hirdetjük meg, hogy előre szólunk, melyik helyek akkreditáltak – ezeket el lehet fogadtatni itthon is. A kiutazás feltételét képzi még az angol középfokú nyelvvizsga megléte, hisz’ magának a jelentkezési folyamatnak a nyelve is az angol.

- A külföldiek is bekapcsolódhatnak az egyesület munkájába?
- A németek bevonása idéntől zajlik, az angol programosokét pedig már tavaly elkezdtük, és nagyon jó eredményeket értünk el. A kéttannyelvű iskolákba és nyelvtagozatos osztályokhoz ők is el tudnak menni órát tartani, és örömmel vesznek részt a Teddy Maci programokon is.

- Nyilván mindenkit az érdekel a legjobban, hogy hová és pontosan mennyi magyar Forintért tud jelentkezni ebben a szemeszterben – a kérdés megválaszolásában a kimenő cseregyakorlatokért felelős koordinátor: Vilmányi Gábor segített ki.
- 35.000 forintért biztosított a kiutazó szállása és napi egyszeri étkezése, vagy ennek „pocketmoney” formájában történő megtérítése.
Az idei szemesztertől kezdve újdonság továbbá, hogy bevezetésre került a Tagsági könyv, amelyben a POE tisztviselők vezetik majd a tagok pontjait (amennyiben az illető aktív tagja az egyesületnek).

- Végezetül pedig jöjjön egy kis ízelítő a pályázható országokból, ezúton kívánunk sok szerencsét minden pályázónak.
- Megéri jelentkezni, hiszen az idei helyek között szerepel Spanyolország, Olaszország, Lengyelország, Portugália, Belgium, Oroszország, Észtország, Bulgária, Csehország, Japán, Thaiföld, Nepál, Indonézia, Málta, Brazília, Izrael és Németország is.


Fontos megemlítenünk az Elméleti Tömb első emeletén fellelhető irodát is, élén Tomózer Anettel, aki koordinálja és irányítja karunk külügyi kapcsolatait.

- Kedves Anett, mesélj kérlek kicsit arról, hogyan is vezetett az utad a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán belül a Nemzetközi Kapcsolatok és Erasmus Irodához!
- 2008-ban kezdtem el dolgozni az ÁOK-n, ahol is a Pályázati Irodába kerültem, és elkezdtem a kari külügyekkel és az Erasmus programmal foglalkozni. Ez akkoriban évi 4-5 hallgatót és maximum egy oktatót jelentett, így nekiláttam tudatosan keresni a lehetőségeket, hogy miképpen is lehetne ezeket a számokat növelni. 1-2 éven belül szerencsére eljutottunk oda, hogy mind a pályázatok, mind pedig az érdeklődők száma olyannyira megemelkedett, hogy választanom kellett a pályázatok világa és a külügyek között. Az utóbbit választottam, ekkor született meg maga az iroda.

- Tudnál egy körülbelüli számot mondani, hogy a ti közreműködésetekkel a tavalyi évben hányan utaztak külföldre?
- Megközelítőleg hatvanan.

- Hányadévesek pályázhatnak?
- Múlt hónapban beszéltem az Ápolási Igazgatósággal arról, hogy jó lenne bevenni a kötelező ápolástan gyakorlatot is, így akár már jövőre aktuálissá válhat az elsőévesek bevonása. Jelenleg a harmad-, negyed- és ötödévesek pályázhatnak a nemzetközi nyári cseregyakorlatokra Romániába, Szlovákiába, Ausztriába, Németországba, Oroszországba és egy külön pályázat keretein belül a negyed- és ötödévesek Japánba.

- Az Erasmus kapcsán mennyiben változnak a pályázati feltételek?
- Minimum 60 napos – maximum 5 hónapos szakmai gyakorlatra pályázhatnak az ötödévesek, így hatodéven kint tölthetik a szigorló évük egy bizonyos részét. A dékáni vezetés már tavaly megfogalmazta és jelentősen támogatja azt is, hogy a jelenlegi negyedévesek is pályázhassanak ötödéves 1-2 szemeszternyi kint tartózkodásra. Ezt meg kell, hogy előzze a kiválasztott egyetem és a PTE kurrikulumának egyeztetése, így a külföldön töltött időszak nem jár félévveszteséggel. Lehet pályázni a környező országokba, egyre több a kapcsolatunk a lengyel egyetemekkel, és Lengyelországot különösen tudom ajánlani, hisz nagyon szeretik a magyar hallgatókat és az angol nyelvű programjukba könnyen be is tudnak csatlakozni a kiutazók. A márciusi kiírásban szerepelni fog például még Németország, Ausztria, Csehország, Szlovénia és Horvátország is. Olaszország, Spanyolország és Franciaország is elérhető, de mindig felhívom a hallgatók figyelmét, hogy itt elvárt a célország nyelvének középfokú ismerete is.

- A pályázatok elbírálásakor milyen szempontrendszerrel dolgoztok?
- A jelenlegi rendszer abból áll, hogy minden tanulmányokhoz kötődő tevékenységért arányosan tudjanak pontokat gyűjteni, és maximáltuk az egyes blokkokban elérhető pontszámot. A tanulmányi eredmény, tudományos munkásság, programszervezés, nyelvtudás, HuMSIRC (=POE) részvétel mind-mind beleszámítanak. A pályázati folyamat részét képezi a nyelvi alkalmassági vizsgálat is, legalább aktív középfokú angol/német nyelvtudást várunk el a pályázott országtól függően.

- Milyen terveitek vannak a jövőre nézve?
- Újdonság, hogy Nagy-Britanniában lesz jó néhány gyakorlati helyünk: szeptemberben elkezdtük az egyeztetéseket, és reméljük, hogy pár hónapon belül ezek beérhetnek. Amerikával is egyre több kapcsolatunk lesz a Nyugati-parton.

- Mikorra várhatóak a pályázati kiírások?
- Az Erasmusé mindig márciusban, a kari nemzetközi nyári cseregyakorlati helyeké pedig november elején.

Írta: Árkus Vanessza

Fotó: Klemencsics Antal